Számítógép Hálózatok - Segédlet

     2015-2016 II. félév - Évfolyam: II.
Neptun kód: Nappali - NAISH0SAND, Esti - NAISH0SAED

Vizsgaeredmények (június 2.)   

·         Nappali

·         Esti

 


Tisztelt hallgatók!

Az alábbiakban majd néhány - innen-onnan idemásolt - segédletet találhatnak, amely segíthet a félévi anyag elsajátításában. Az itt összegyűjtött irodalmak helyenként jelentősen túlnyúlnak azon az ismeretanyagon, amit az órákon hallhattak. Ez esetben - természetesen - a számonkérés nem terjeszkedik túl a leadott anyagon. Az irodalmak további tartalmát tekintsék „szorgalmi” olvasmánynak.

A leírások vegyesen magyar, illetve angol nyelvűek. Úgy vélem, hogy az itt fellelhető idegen nyelvű írások megértése azonban lényeges problémát nem jelenthet.

A dokumentumokat lehetőség szerint eredeti formájukban szerepeltetem, meghagyva a szerzőre (személy, cég) vonatkozó információkat mindenhol, ahol az eredetileg is szerepelt.

Ha valamelyik leírásban hibát, félreértést találnának - ami sohase lehetetlen -, kérem jelezzék, hogy javíthassam.

Remélem a közzétett írások segítik felkészülésüket! Ennek reményében,

Üdvözlettel,
Tiszai Tamás

 

Ajánlott irodalmak

Az alább felsorolt irodalmakat olyannak ítélem, amelyek több (avagy mindegyik) témakörrel kapcsolatban is hasznos ismereteket tartalmaznak, ezért ezek megismerését nyomatékosan ajánlom.

[1]       Andrew S. Tanenbaum: Számítógép Hálózatok
második, bővített, átdolgozott kiadás,
Prentice Hall - Panem 2004. (ISBN 963-545-384-1)
egy igazi könyv, papírra nyomtatva J,
ha tehetik, kérjék kölcsön, olvassák el

[2]       David J. Wetherall, Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok
harmadik, bővített, átdolgozott kiadás
Prentice Hall - Panem 2013. (
ISBN: 978-963-545-529-4)
az előző könyv megújított változata, sok-sok papíron, mivel 968 oldal…

[3]       Petrényi József: TCP/IP alapok I. kötet
Egy jó tollú kolléga alapos, részletekbe menő írása az internet technológia alapvető (a félév során többnyire érintett) ismereteiről. Konkrét példák esetén a könyv a Microsoft Windows operációs rendszerét veszi alapul. A félév során érintett témakörök többsége megtalálható benne.

[4]       Tiszai T.: Számítógép Hálózatok - az órákon emlegetett „rövid jegyzet”
Ez a jegyzet több, az előadásokon már nem részletezett témakört is érint. Ezek az 1-2 oldalas fejezetek többnyire régebbi technikákat mutatnak be, amelyek manapság már ritkán használatosak. Kérem azonban, hogy a fejlődés megismerése érdekében ezeket a részeket is olvassák el (a vizsgán sorra kerülhetnek).

[5]       Hallgatói jegyzet – egy hallgatótársuk – Laczkó Sándor – a félév során az órákon jegyzetelve, majd e jegyzeteket kiegészítve segédletet írt magának. Később felajánlotta, hogy a munka eredményét „bedobja a közösbe”, vagyis itt elérhetővé teszi. Az utolsó simítások lezajlottak, az írás letölthető.

     Kérem, vegyék figyelembe, hogy az írás diáktársuk nagyrészt önálló munkája, amely – a gondos átolvasás után is – rejthet hibákat. Ezekért egyrészt elnézésüket kérjük, másrészt kérem, jelezzék – a hely pontos megadásával – hol, milyen elírást találtak. Javítjuk gyorsan… Segítségüket előre is köszönjük!

További (opcionális) ajánlott irodalmak

Az itt következő írások többnyire nagyon hosszúak, tehát csak azon részeket keressék ki bennük, amely konkrét kérdéseikre ad választ. Az itt felsorolt könyvek valójában ugyanazon témakörrel foglalkoznak, tehát bizonyos értelemben felcserélhetők.

[6]       IBM Redbooks: TCP/IP Tutorial and Technical Overview
Csaknem 1000 oldalas összefoglaló leírás a TCP/IP protokoll stack mibenlétéről. Ha alapvető ismeretek részletes kifejtését keresik, itt minden bizonnyal megtalálják. (A kötet majd’ húsz évvel ezelőtt íródott, de azóta az IBM szakemberei többször aktualizálták.)

[7]       Charles M. Kozierok: The TCP/IP Guide
A szerző tiszteletre méltó igyekezettel kidolgozott magyarázó dokumentációja a TCP/IP protokoll család számos tagjának működéséről. (Amint látják, komoly munkáját bárki ingyen elérheti, fizetséget csak attól vár, aki a sokszáz oldalnyi írást egyetlen PDF állományként szeretné megőrizni.)

[8]       Connected: An Internet Encyclopedia
Meglehetősen régi dokumentum, így csak az alapelvek, ritkán/lassan változó fogalmak kapcsán keressék.

[9]       Petrényi József: TCP/IP alapok II. kötet
A korábban ajánlott könyv második része, amely többnyire a felhasználói szintű protokollokkal foglalkozik, csupa olyasmivel, amire nem jutott idő a félév során (vagyis tartalma nem része a vizsgának).

[10]   Petrényi József: TCP/IP 1 óra alatt
A korábban megismert író gyorstalpaló könyve. Igazat mond a cím: az alapok, tömören.

[11]   Stephen A. Thomas: IP kapcsolás és útválasztás
Kiskapu Kft. 2002. (ISBN 963-9301-41-8)
Azok számára lehet hasznos olvasmány, akik a legismertebb routing protokollok működés szeretnék részletesen megismerni.

[12]   W. Richard Stevens: TCP/IP Illustrated, Volume 1 - The Protocols
Addison Wesley Longman, Inc. 1994 (ISBN 0-201-63346-9)
Régen keletkezett alapmű, amely 20 éves kora ellenére - a számos részletes magyarázó példa és megjegyzés eredményeként - ma is hasznos olvasmány.

[13]   Eric A. Hall: Internet Core Protocols: The Definitive Guide
O’Reilly & Associates, Inc. 2000 (ISBN 1-56592-572-6)
Tartalmát tekintve sokban azonos a [11]-es könyvvel, de annál modernebb, ugyanakkor tömörebb leírását adja a TCP/IP protokoll család alapvető komponenseinek.

[14]   Vietnam előre szaladt . . .?
. . . de lemaradt a szerzői jogok érvényesítése terén . . .

 

Témakörök (órák)

A következő pontok felsorolják az órákon - többé-kevésbé - érintett témaköröket, a terület alapvető komponenseit. Az „ajánlott irodalom” alatt egyrészt a felsorolt irodalmak megfelelő fejezeteire történő pontosító utalásokat találhatnak, másrészt a témakörrel foglalkozó további - a tantárgy határain többnyire messze túlmutató (vagyis a vizsgán számon nem kért) - írásokra mutató linkek állnak. Ne gondolja tehát senki, hogy az alább elérhető írások mindegyikét végigolvasva lehet csak megszerezni a sikeres vizsgához szükséges tudást. Nem! Olvassák el az alapvető ismereteket tárgyaló részeket, ebből összegezzék a szükséges ismereteket, a többi részre tekintsenek érdekességként, amely bővítheti szakmai tájékozottságukat.

1. témakör

A számítógép hálózatok kialakulása, célja, szabványai

A számítógép-hálózat fogalma, kialakulásuk rövid története, a szabványok szükségessége, fontosabb szabványok, a számítógép-hálózatok osztályozása: sebesség, kiterjedés, célja (privát/nyilvános) szerint.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 1.6 fejezet

§  [3] Rövid jegyzet - 2-4. oldal

§  A számítógép hálózat fogalma

§  Az Internet rövid története - az írás 1-9. oldalai

§  Brief History of the Internet - a téma után alaposabban érdeklődőknek

§  Néhány alapfogalom tömör bemutatása - az írás 1-8. oldalai

Alapvető hálózati fogalmak

A soros/párhuzamos, szimplex/(fél)duplex, aszinkron/szinkron adatátvitel fogalma. Az adatátvitel mértékegységei. A hálózatok topológiai osztályozása: csillag, gyűrű, fa, sín elrendezésű hálózatok. A vonalkapcsolt/csomagkapcsolt hálózatok fogalma.

Ajánlott irodalom:

§  [3] Rövid jegyzet - 4. oldal

§  Kommunikációs alapismeretek

§  Adatátviteli alapfogalmak

§  Hálózati topológiák (Wikipedia)

§  Vonal / csomagkapcsolás fogalma

Adatátvitel fizikai közegei

UTP/STP/koax rézvezeték, üvegszál, mikrohullám, lézer, szórt spektrum alkalmazása.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 2.2, 2.3 fejezetek

§  Fizikai hálózatok

§  Kommunikációs alapismeretek

§  Understanding Spread Spectrum for Communications

§  Category 5 / 5E & Cat 6 Cabling Tutorial and FAQ's

§  Basic Principles of Fiber Optics

Multiplexálás, keretképzés, hibajavítás, folyamatvezérlés, ablakozás

Átviteli közegek hatékony kihasználása, multiplexálás. Adatátviteli egységek (keret) létrehozása, keretképzés, szinkronizálás. Hibafelderítés, a CRC fogalma, hibajavítás lehetséges megoldásai, hibajavítás ismétléssel. Forgalomvezérlés, az ablak (window) fogalma. Különféle ablakozási technikák felhasználása a forgalomvezérlés megvalósítása során.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 3.0, 3.2, 3.3, 3.4 fejezetek

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 3.3 fejezet (elszórva a sok különböző alfejezetben)

§  [3] Rövid jegyzet - 5-6. oldal

2.  témakör

Az ISO - Open Systems Interconnection (OSI) referenciamodell – ISO/IEC 7498-1

A modell kidolgozását 1977-ben az ISO irányítása alatt álló „Open Systems Interconnectionmunkacsoport kezdte meg. Az első változatot 1978-ban publikálták, az átdolgozott – széles körben elfogadott, lényegileg „véglegesnek” tekinthető – formáját 1984-ben nyerte el.

§  AZ OSI modell rövid története

Az OSI modell alapelvei, nyílt rendszerek, réteges felépítés (célok/előnyök), a protokoll fogalma, megvalósítása véges állapotú automaták segítségével.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 5.5, 5.6 fejezetek

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 2.1 fejezetek

§  [3] Rövid jegyzet - 2-3. oldal

§  A Wikipedia magyar nyelvű szócikke

§  Egy angol nyelvű TCP/IP összefoglaló - az írás 10-14. oldalai

§  OSI Reference Model illustrated - csak a lényeg, egyetlen oldalon

§  The OSI Model: Understanding the Seven Layers of Computer Networks

§  Determinisztikus véges állapotú automata (vagyis: protokollgép) (Wikipedia)

§  Csak érdekességképpen: Fontosabb protokollok listája (rengeteg…)

3.  témakör

Az Ethernet és az IEEE 802.x technológia alapjai

Az Ethernet története, alkalmazott topológia, adatátviteli közegek. A CSMA/CD protokoll elve, a megvalósítás részletei. Ethernet címek felépítése, Ethernet csomag felépítése. Az Ethernet hálózat kiegészítő elemei: hub, bridge, switch. 10/100/1000 Mbit/s és még gyorsabb sebesség-osztályok.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 4.3, 4.7 fejezetek

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 3. fejezet

§  [3] Rövid jegyzet - 9-10. oldal

§  Helyi hálózatok - 1-32, 54-61, 72-87 oldal

§  Back to Basics: LAN Technologies

§  Ethernet - the LAN Killer

§  Ethernet Technologies - az írás 1-12. oldalai

§  Ethernet Tutorial Part I: Networking Basics

§  Ethernet Tutorial Part II: Adding Speed

§  Ethernet Tutorial Part III: Sharing Devices

§  Fast Ethernet Tutorial

§  10Gbit Ethernet Technology Overview (érdeklődőknek)

§  Ethernet Alliance - 400 Gb/s Ethernet: Why Now? (érdeklődőknek)

Ethernet switch alkalmazásával megvalósítható LAN megoldások

Virtuális LAN-ok fogalma, felhasználása. Forgalomszűrés, hozzáférés-vezérlés.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 4.3 fejezetek

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 2.2.6 fejezet

§  LAN (Ethernet) kapcsolás

§  Switching Tutorial

§  802.1Q VLAN (Wikipedia)

§  The Virtual LAN Technology Report

Vezeték nélküli LAN technológiák

Ethernet 802.11 szabványcsalád, a WiFi. Vezeték nélküli hálózati topológiák. Hálózatbiztonsági szempontok érvényesítése, WPA/WPA2 megoldások.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 4.4, 4.5 fejezetek

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 3.1.4 fejezet

§  a WiFi működése (Wikipedia)

§  Wireless Bandwidth - Not Necessarily as Advertised

§  Wireless LAN Security: What Every Technology Professional Should Know

4.  témakör

Internet-alapelvek

Az Internet hálózat kialakulásának története, az Internet elvi alapjai, az ISO/OSI és TCP/IP referenciamodell összevetése, azonosságok, eltérések, Internet dokumentumok, RFC-k.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 1.4 fejezet

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 2.1, 2.2.1 fejezetek

§  Bevezetés az Internet protokollokba

§  Egy angol nyelvű TCP/IP összefoglaló - az írás 10-14. oldalai

§  Why the Internet only just works

Internet címzés

Az Internet címek, mint a kapcsolat előfeltételei. Az Internet címek (IPv4) felépítése, csoportosítása. Egyedi és csoportcímek (unicast, multicast, broadcast). Az alhálózat (subnetwork) fogalma, célja, felhasználása IP hálózatokban. A fizikai és az Internet címek összerendelése, ARP és RARP protokollok célja, működése. A privát címek fogalma. A Classless Inter-Domain Routing (CIDR) fogalma, felhasználása. Hálózati paraméterek automatikus beállítása, a DHCP protokollok működése.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 5.6.2 fejezet

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 3.2, 4.1.1, 4.1.2, 6.1 fejezetek

§  [3] Rövid jegyzet - 16-19. oldal

§  Egy angol nyelvű TCP/IP összefoglaló - az írás 21-35. és 41-46. és 65-72. oldalai

§  Understanding IP Addressing

§  IP Subnetting

§  Hálózati címfordítás - (Network Address Translation) (Wikipedia)

§  Introduction to DHCP - 1-2. fejezetek

Forgalomirányítás - routing - IP hálózatokban

IP datagram direkt és indirekt továbbítása, hálózatok összekapcsolása, útvonalválasztás, forgalomirányítók. Irányító protokollok célja, működésük alapjai. MPLS fogalma, alapelvei, vázlatos működése, segédprotokolljai (LDP, RSVP-TE)

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 5.5, 5.6 fejezetek

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 2.2.6, 4.1.2 fejezetek

§  Internet használata (internetworking)

Az IP következő generációja - IPv6

Az IPv6 kifejlesztésének okai, céljai. A kibővített címtér adta lehetőségek, a címek értelmezése. Az IPv6 datagram felépítése, értelmezése. IPv6 konfigurációs kérdések.

Ajánlott irodalom (nem kötelező):

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 5.6.8 fejezetek

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 4.2 fejezet

§  Egy angol nyelvű TCP/IP összefoglaló - az írás 72-87. oldalai

§  Az IPv6-ról röviden

§  IPv6 Introduction and Configuration - bevezető összefoglalás az 1-26 oldalakon

§  IPv6 témájú (hosszú és részletes) korábbi szakdolgozat (csak érdeklődőknek)

§  Migrating to IPv6

5. témakör

Kapcsolatmentes adatátvitel, az Internet Protokoll (IP)

A kapcsolatmentes adatátvitel módszere, az IP célja, lehetőségének határai. Az IP datagram felépítése, az adatbeágyazás fogalma. Az MTU fogalma, a datagram tördelése és visszaállítása, IP opciók, céljuk, felhasználásuk.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 5.6 fejezet

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 4.1 fejezet

§  [3] Rövid jegyzet - 15. oldal

§  Egy angol nyelvű TCP/IP összefoglaló - az írás 15-20. oldalai

6. témakör

IP hálózatok vezérlése - ICMP

Az IP hálózat vezérlésének igénye, a megoldás módszerei. Az Internet Control Message Protocol (ICMP) bemutatása. Alapvető ICMP üzenetek értelmezése, felhasználása.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 5.6.3 fejezet

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 4.1.3 fejezet

§  [3] Rövid jegyzet - 20. oldal

§  Egy angol nyelvű TCP/IP összefoglaló - az írás 46-51. oldalai

§  ICMP - Az Internet hiba- és vezérlő üzenet továbbító protokollja

7. témakör

Nem garantált minőségű szállítási szolgálat - UDP

A nem garantált minőségű átviteli hálózatok felhasználási lehetőségei, korlátai. Az UDP bemutatása, felhasználásának tipikus területei, korlátai. Entitások megcímzése egy adott IP címen belül, a socket és port fogalma.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 6.4 fejezet

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 5.1 fejezet

§  [3] Rövid jegyzet - 21. oldal

§  Egy angol nyelvű TCP/IP összefoglaló - az írás 63-65. oldalai

8. témakör

Garantált minőségű szállítási szolgálat - TCP

A garantált minőségű adatátvitel jellemzői, megvalósítási lehetőségei. A TCP jellemzői, működésének alapjai. Hibajavítás, forgalomvezérlés. A virtuális csatorna fogalma, megvalósítása a TCP segítségével. Adaptációs képességek a TCP-ben, hatásuk a hálózat üzemeltetésére.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 6.5 fejezet

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 5.2 fejezet

§  [3] Rövid jegyzet - 22-23. oldal

§  Egy angol nyelvű TCP/IP összefoglaló - az írás 51-63. oldalai

§  Rövid leírás a TCP alapvető működési elveiről – kiegészítettem a leírást néhány – más dokumentumokban ritkábban részletezett – működési sajátosság ismertetésével, és reményeim szerint a megértést segítő ábrával (a leírás még nincs teljesen kész, a vége felé néhány alpont még megírásra vár…)

9. témakör

Mnemonikus címek az Interneten, Domain Name System - DNS

A hierarchikus nevek iránti igény kielégítésének lehetőségei, mnemonikus címek az Interneten, a címek struktúrája. A név↔IP cím összerendelés lehetőségei, megvalósítása elosztott adatbázis segítségével. A Domain Name System felépítése, működése, az elosztott adatbázis karbantartása.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 7.1 fejezetek

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 6.2 fejezet

§  Egy angol nyelvű TCP/IP összefoglaló - az írás 36-41. oldalai

§  Az Internet DNS - Elv és konfiguráció - rövid, de pontos munka (feltétlen olvassák el)

§  A DNS Tutorial - egy kicsit másképp, egy másik nyelven

10.      témakör

Többescímzés az Internetben

A többescímzés (multicast) értelmezése, feladata. A multicast nyújtotta előnyök összefoglalása. Multicast képes hostok működése, az IGMP protokoll alapvető működése.

Ajánlott irodalom:

§  [1] Tanenbaum: Hálózatok - 5.5.6 fejezet

§  [2] Petrényi: TCP/IP alapok I. - 4.1.4 fejezet

§  Segédlet az IP Multicast működésének megértéséhez

§  IP-Multicasting Technology

 

Vizsgaidőpontok

A tárgy nappali és esti tagozatos vizsgáira egyazon időpontban, és helyszínen kerül sor. Ezek a következők:

Vizsgaidőpontok

Dátum

Idő

Helyszín

Alkalom

Létszámlimit
(nappali)

Létszámlimit
(esti)

2016. május 26.

17:00 - 19:00

Aud.Max.

1. vizsga

120

20

2016. június 02.

17:00 - 19:00

F.01

2. vizsga

100

20

2016. június 16.

17:00 - 19:00

F.01

3. vizsga

100

20

 

A vizsga részletei, az érdemjegy meghatározása

A vizsga írásban zajlik. A kérdés-sor kitöltésére 35 perc áll majd rendelkezésükre.

Összesen 30 kérdést kell majd megválaszolniuk, a kérdések többségéhez három válasz tartozik. A válaszok közül egy vagy több is lehet helyes, de lehet, hogy mindegyik hibás. A válaszok bal szélén található négyzetbe helyezzen keresztet ( x ) amennyiben a feltett kérdésre adott választ helyesnek tartja, illetve hagyja változatlanul ( o ) ha hibásnak találja. Minden helyesen megítélt válasz-alternatíva 1 pontot ér. A kérdések mögött álló [szögletes] zárójelben az adott kérdés helyes megválaszolásával elérhető maximális pontszámot tudhatják meg. A vizsgán elérhető maximális pontszám: 90.

Néhány speciális eset

Tekintettel arra, hogy az egykoron két féléves tárgy egyetlen szemeszterre korlátozódott, kezelni kell azokat az eseteket is, amelyek abból adódnak, hogy néhány hallgató még korábban, a két-féléves tárgy kapcsán már részeredményeket ért el. Az alábbiakban a lehetséges esetek leírását, és a végső érdemjegy kialakítása érdekében az ekkor követett eljárások leírását találják:

0. eset - Nincs a tárgy kapcsán előélet (első tárgyfelvétel)

A tárgyhoz kapcsolódó gyakorlaton 16-30 pont közti eredményt kell elérnie. Ha ez nem sikerült, aláírás pótláson lehet javítani. Ha ott sem sikerül elérni a minimális 16 pontot, akkor a tárgy végső érdemjegye = Elégtelen (1).

Ha a gyakorlaton szerzett pontszám több mint 15, akkor az írásbeli vizsgán megszerzett pontok [0-90] és a gyakorlatokon elért pontszámok [16-30] összege adja meg a végső eredményt a következő táblázatban részletezett szabályok szerint:

1. táblázat: Vizsgajegy kiszámítása az elért pontok alapján

Teljesítmény

%

Pontszám

Érdemjegy

amennyiben teljesítménye nem éri el az

55%-ot

0-65 pont

Elégtelen (1)

amennyiben teljesítménye nem éri el a

70%-ot

66-83 pont

Elégséges (2)

amennyiben teljesítménye nem éri el a

80%-ot

84-95 pont

Közepes (3)

amennyiben teljesítménye nem éri el a

90%-ot

96-107 pont

Jó (4)

amennyiben teljesítménye meghaladja a

90%-ot

108-120 pont

Jeles (5)

1. eset - Nincs régi Számítógép Hálózatok I. érdemjegy

Amennyiben a hallgató korábban felvette a régi Számítógép Hálózatok I. tárgyat, de abból nem szerzett értékelhető eredményt, úgy kell tekinteni, mintha még nem kezdte volna meg e tárgy tanulmányait, tehát gyakorlaton kell részt vennie és vizsgáznia kell (lásd 0. eset)

2. eset - Van régi Számítógép Hálózatok I./II. jegy, de nincs korábbi Gyakorlat jegy

Ha a hallgatónak van korábban szerzett érvényes Számítógép Hálózatok I. és Számítógép Hálózatok II. érdemjegye, de korábban nem szerezte meg a Számítógép Hálózatok Gyakorlat jegyet, akkor a félév során végzett gyakorlatokon kellett elegendő pontszámot [16-30] szereznie.

A korábban elért érdemjegyek alapján, a következő táblázat szerint, a jegyeket pontszámokra cseréljük:

2. táblázat: Korábbi jegyért járó pontszámok

korábbi Számítógép Hálózatok I./II. tárgy érdemjegy

Kapott pontszám

Elégséges (2)

54

Közepes (3)

66

Jó (4)

78

Jeles (5)

90

Ezután a végső pontszámot a következő képlet szerint határozzuk meg:

Gyakorlat pontszáma + (Háló-I.pont + Háló-II.pont) / 2 (tört szám felfelé kerekítve)

Az így kapott pontszámból - az 1. táblázat alapján - kapjuk meg a tárgy végső érdemjegyét.

3. eset - Van régi Számítógép Hálózatok I. és Gyakorlat érdemjegy, de nincs korábbi Számítógép Hálózatok II. érdemjegy

A hallgatónak vizsgáznia kell, ahol [0-90] pontot érhet el. Korábbi Számítógép Hálózatok I. tárgy jegyét a 2. táblázat alapján, Gyakorlati jegyét az alábbi 3. táblázat szerint pontszámokra váltjuk át.

3. táblázat: Korábbi gyakorlatért járó pontszámok

korábbi Számítógép Hálózatok Gyakorlat érdemjegy

Kapott pontszám

Elégséges (2)

18

Közepes (3)

22

Jó (4)

26

Jeles (5)

30

Ezután a végső pontszámot a következő képlet szerint határozzuk meg:

Gyakorlat pontszáma + (Háló-I.pont + Háló-II.pont) / 2 (tört szám felfelé kerekítve)

Az így kapott pontszámból - az 1. táblázat alapján - kapjuk meg a tárgy végső érdemjegyét.

 


© Óbudai Egyetem - Neumann Informatikai Kar, 2016. - T&t